A fröccsöntési folyamat jellemzői kétszínű{0}}termékeknél a következők.
A két-színes fröccsöntő gépek általában két vagy több lágyító fröccsöntő eszközzel vannak felszerelve. A befecskendező egység szerkezetét (például párhuzamos és egyirányú, párhuzamos és ellentétes, L-alakú stb.) és a szerszámbefogó mechanizmust (például forgó típusú, forgó tengely típusú stb.) össze kell hangolni az adott gyártási folyamatnak megfelelően. [3] A fúvókának a gyártási módszernek megfelelően speciális szerkezettel kell rendelkeznie, vagy fel kell szerelni két, azonos szerkezetű, forgatható és áthelyezhető öntőforma-készlettel. A lágyító injektálás során a folyamat paramétereinek, például az olvadékhőmérsékletnek, a befecskendezési nyomásnak és a befecskendezési olvadéktérfogatnak a két lágyító injektáló eszközkészletben azonosnak kell lenniük.
A hagyományos fröccsöntött műanyagtermékekkel összehasonlítva a két{0}}színű fröccsöntött műanyag termékek magasabb olvadékhőmérsékletet és fröccsnyomást igényelnek a fröccsöntés során. Ennek fő oka az, hogy a kétszínű fröccsöntésben a formaáramlási csatorna viszonylag hosszú, a szerkezet pedig viszonylag összetett, ami nagyobb ellenállást eredményez az olvadékfolyással szemben.
A két-színű fröccsöntött műanyag termékeknek jó hőstabilitású és alacsony olvadékviszkozitású alapanyagokat kell használniuk, hogy elkerüljék a magas olvadékhőmérséklet és a hosszú tartózkodási idő miatti bomlást az áramlási csatornában. Az általánosan használt műanyagok közé tartoznak a poliolefin gyanták, a polisztirol és az ABS. Az anyagválasztásnak meg kell felelnie a ragasztóanyag-kompatibilitás és a feldolgozási kompatibilitás alapvető követelményeinek. A kötés minőségének biztosítása érdekében gyakran kompatibilis molekulaláncokkal (például PC-vel és TPU-val) rendelkező anyagkombinációkat választanak, és a két anyag közötti olvadáspont-különbségnek általában 30 foknál nagyobbnak vagy azzal egyenlőnek kell lennie a delamináció elkerülése érdekében.
Két-színű műanyag termékek fröccsöntésekor magasabb olvadékhőmérsékletet, magasabb szerszámhőmérsékletet, nagyobb fröccsnyomást és nagyobb fröccsöntési sebességet kell használni, hogy biztosítsuk a két különböző színű olvadék jó összeolvadását a formában, és garantáljuk a fröccsöntött termék minőségét.
Tanulmányok kimutatták, hogy a kulcsfontosságú folyamatparaméterek (olvadékhőmérséklet, tartási nyomás, injektálási sebesség és formahőmérséklet) jelentősen befolyásolják a termék minőségét (például térfogati zsugorodás és zsugorodási index), és ezek hatásának sorrendjét előzetesen kísérletekkel határozták meg. Ezen túlmenően ez a folyamat szűk ablakkal rendelkezik, ami az anyaghőmérséklet és a befecskendezési sorrend rendkívül pontos szabályozását igényli; például ±5 fokos hőmérséklet-különbség a lágy és kemény műanyagok között a kötési szilárdság 30%-os csökkenéséhez vezethet.
A formatervezés precíz, a szerkezet pedig különleges, gyakran nagy pontosságú{0}}forgató vagy csúszó mechanizmusokkal van felszerelve, például a forgótányér koaxiális követelménye legfeljebb 0,005 mm. A kemény műanyag felületeket jellemzően fecskefarkú hornyokkal, mikro-lyuktömbökkel és egyéb, egymásba illeszkedő szerkezetekkel tervezik, míg a puha műanyag kapuknak kerülniük kell a kemény és lágy műanyagok közötti kötés gyenge pontjait, hogy az anyagok között mechanikus reteszelést érjenek el, és biztosítsák az igazítási pontosságot.
Ezenkívül a hagyományos fröccsöntéshez képest a kétszínű fröccsöntési folyamatnak lényegesen több befolyásoló tényezője van, és olyan bizonytalanságokkal jár, mint például az interfész csatolása, ami megnehezíti az általánosan használt CAE-szoftverek számára az átfogó és részletes szimulációk végrehajtását. A szimulációs eredményeket általában csak referenciaként használják a tényleges gyártáshoz.